Ötszáz mérföldre északra a fővárostól és az Akadémiától Hallgatag megszeppenve áll Mesterkém előtt. Feljebb valója nem ok nélkül tajtékzott, az összekötő jól tudta, micsoda hibát követett el. Mégsem kellett volna Tedsedre hallgatnia....
-Mi az, hogy cranruint csuklópánt volt rajta? S miért mondtad azt, hogy nem varázstudó? Ha jól emlékszem, megegyeztünk, hogy eleve úgy mutatod be!
-Igen, de Tedsed....Tedsed azt mondta, hogy nem lenne helyén való. Ha egyszer mindenki úgy tudja a külvilágból, hogy nem ért hozzá, s az újoncfelelős tudja ezt.....
-Tedsed nem volt a titkosszolgálatnál, ha jól tudom, nem de? Különben is hamis a személyazonossága, amivel beküldtük! - Mesterkém már lecsillapodott, de így is szinte tapintható volt körülötte a feszültség.
-Igen, de ő bölcs, és....
-Nem emlékszel tán rá, Tierco, hogy két ciklusnyi szolgálat után a hadirokkantak s a tényleg okosak mennek a tanácsba? Máskor inkább Weríonalian sommenre hallgass, ő nyolc ciklus óta van szervezetnél, azelőtt meg titkosszolgálatos volt....
-Akár csak te, Glasgian.
-Na igen. Ott elfogadják a leglogikátlanabb magyarázatok is. Örülnek, ha megy valaki. Kevés olyan hülye van, aki megöletné magát.
Hallgatag hevesen bólogatott. Ismerte az iskolát, elvégre tolvajként kezdte.
-Most én kérdezek. -vette át a szót az összekötő. - A többi tizenkét gyerek?
-A kiképzésük befejeződött, csaknem azonos szinten vannak a Ponterallal. Két varázslótanonc, hat papnövendék, a többiek kardforgatók. Persze, ők két évvel idősebbek, de hát... -Mesterkém vállat vont. - Én sem tehetek meg mindent.
- Pompás! Biztos vagyok benne, hogy megfelelőek lesznek, ha te képezted ki őket...
-Most már menj! A Bölcsek várnak.
Hallgatag futólépésben távozott. Nem okos dolog megvárakoztatni a tanácsot.
_Micsoda vizsga feladat! Egy adat kristályt elhozni? S a Festadok különlegesen erősen őrzött erődjéból! Még szerencse, hogy csak a védelmet teszteljük.
-Mennyire erősen őrzik? - Kölyök gyakorlatiasabb volt.
- Meglehetősen. Van egy iternjük,, több kimérájuk, plusz ötven katona.
- Van közöttük varázsló?
- Nincs. Ennyi az előnyünk, már ha lehet erről beszélni. Kölyök milyen fegyverrel tudsz bánni?
- Főként tőrrel és karddal. Persze mágiával tudok igazán bánni.
- Azzal csak egy a gond. Ha megsérülsz nem tudsz koncentrálni.
- Ez a kockázati tényező, Villám.
- Képes vagy gyógyítani?
- Csak kis mértékben. Ugyanis ha gyógyítok, a saját életerőmből kell elvonnom.
- Akkor fogd ezt. Ez a tőr elvonja annak az életerejét, akit megsebzett, s a tiedhez adja. Nem hiszem hogy szükség lesz rá. Majd vigyázok rád. - Villám elkészült. Eltett preparált hegyű, kábító hatású nyilacskákat, több kristály üveget, hosszú kötelet csavart az öve helyére, csáklyával. Éj fekete ruhát és köpenyt öltött, s maszkot tett az arcára.
Kölyök szintén fekete ruhát vett fel, az övére szíjazott néhány üvegcsét a készletéből, mellé függesztette a tört s egy kis könyvet. Aztán végig nézett Villámon, s megcsóválta a fejét.
- Így meg fognak látni. - elkezdett keresgélni a kis csomagban , amit az ágyára hajított. s két szürke pelerint vett elő. Az egyiket társának adta, a másikat magára terítette.
- Ez egy éjmás? - vizsgálgatta Villám a különös anyagot.
- Pontosan. Indulhatunk?
- Jókora ez a fal. Még szerencse, hogy itt a kötél. - Villám letekerte magáról a kötelet, s elhajította a kőfal tetejére. A
csáklya teljesen hangtalanul akadt meg.
- Menj előbb te , Kölyök. De vigyázz. Az első fal mögött van az első lény. Azt hiszem, egy kiméra.
A kisfiú bólintott, majd gyorsan, akár egy mókus, felkúszott a kötélen. Villám követte, majd kiakasztotta a csáklyát s feltekerte a kötelet. A két fiú leugrott a fal tetejéről. Kölyök valamelyik zsebéből kihúzott egy zsebkendőt, s ráborította a lila üveg tartalmát. Épp időben. A két katona a szokásos őrjáratot végezve melléjük ért. Villám követhetetlen gyorsasággal lecsapta az egyiket, a másikat a kendővel a kisebb fiú kábította el. Aztán kettétépte az altatóval átitatott anyagot, s Villám betömte vele a két őr száját. Egy darabig ez a kettő biztosan nem tér magához, S ha magukhoz is térnek csak homályos árnyalakra emlékeznek majd.
A kimérával már nehezebb dolgok volt.
A lény az egyik szegletből bukkant elő. Amint megpillantotta a két idegent, felordított - szájából lángnyelv csapott ki- s feléjük ugrott. Kölyök pont időben vonta be a lényt jéggel. A kiméra ordításának hirtelen elcsendesedése szerencsére senkinek sem tűnt fel.
A következő fal tetején éppen az őrjárat haladt el, amikor Villám is felhúzódzkodott. A két katonának kiáltani sem volt ideje, az elhajított nyilacskák gyorsan hatottak.
- Hány kiméra van még Villám?
- Négy s öt fal.
- Az itern?
- Az utolsó fal mögött.
Gyorsan ment a többi, egészen az itern faláig. Addig még tíz katonát kapcsoltak le, s mind a négy kimérát elkábították. De Kölyök szinte teljesen kimerült, mert az egyik katona mégiscsak értett a varázslathoz.
- Villám, az itern ellen nem használhatok varázslatot. Egyik sem fog rajta.
- Semmi gond, majd addig pihensz egy kicsit, amíg én elszórakozom vele. Szükségünk lesz még az erődre. - a fiú előkészítette a nyilacskáit. Hangtalanul ugrott le a fűre, aztán felszólt.
- Kölyök maradj ott!
- Te pedig vigyázz! Mögötted áll az itern!
Villám megfordulás nélkül dobta hátra a nyilacskát, pontosan a hüllőszerű lény nyakára. Az szisszenve ugrott hátrébb. Majd ismét nekiugrott a fiúnak....
Negyedórába telt, mire villám győzött, de be kellett vetnie két üveg álomködöt. Természetesen nem úszta meg sérülés nélkül. S ez volt a gond. A saját erő italait hiába itta meg, azok nem voltak elég erősek, hogy begyógyítsák minden sebét. Teljesen elhagyta az ereje, le kellett ülnie. Kölyök leugrott a falról s odalépett hozzá. Számtalan zsebe egyikéből előbűvészkedett egy üveget, s annak zöldes, enyhén füstölgő tartalmát megitatta a társával.
- Hé, ez nem te a gyógyitalod volt?
-De, viszont ez az egy üveg elég ahhoz, hogy begyógyítsa az összes sérülésedet! - valóban, Villám sebei egymás után tünedeztek el.
- S ez az egy üveged volt, nemde?
- Nem, még van egy....
- Viszont nem ilyen, gyengébb.
- Figyelj, most ne álljunk le erről vitatkozni. Az egyetlen, amitől megmentettelek, az a palotaorvos. Rémes keze van, nem ajánlom, hogy őt keresd fel. Mehetnénk? Már éjfél van.
A toronyba bejutni nehéz. Egyetlen ajtó, azt katonák őrzik, az ablakok magasan helyezkednek el, sa fal tükörsima. Van valami ötleted, Kölyök?
- Kettő is. Levitáció megfelel?
- Tökéletes. Az ablak kinyítását bízd rám. Ne varázsolj többet, mint ami szükséges.
- Rendben. Akkor csak téged lebegtetlek el az ablakig. Aztán dobd le a kötelet.
- Jó.
A kis srác máris halk kántálásba fogott.